2500 éves, érintetlen szarkofágokat találtak Egyiptomban

Ötvenkilenc érintetlen ősi szarkofágot fedeztek fel a szakkarai nekropoliszban, és még „ismeretlen számú” további koporsó vár feltárásra a több mint 10 méter mély temetkezési aknákban – közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára.

A tökéletes állapotban fennmaradt, több mint 2500 éves fakoporsók egyikét szombaton újságírók előtt nyitották fel, hogy bizonyítsák a leletek érintetlenségét. A jelenlévők, köztük külföldi diplomaták egy tökéletesen konzerválódott, színes hieroglifákkal díszített, finom arcvonású múmiát láthattak a szarkofágban.

A 26. dinasztia (i.e. 664-525) idejéből származó koporsókban papok, magas rangú tisztségviselők és más személyiségek nyugszanak. A koporsókat három 10-12 méter mély temetkezési aknákból emelték ki a közelmúltban, közülük többet csak két nappal korábban – közölte Musztafa Vaziri. Az első 13 szarkofágot három hete fedezték fel, azóta egyre újabb és újabb leleteket találnak.

A holtakkal együtt megtalálták a síraknákban Szokar, az alvilág bejáratát őrző sólyomfejű isten, a temetkezéssel kapcsolatos egyik fő istenség 28 szobrát. Felfedezték Nofertum egy 35 centiméter magas bronzszobrát is, amelyen az istenség fején lévő, koronaszerű lótuszvirágot drágakövek, vörös achát, türkiz, valamint lazúrkő díszíti. Tulajdonosa egy Badi Amunként ismert ókori pap volt, akinek nevét a szobor aljába vésték.

Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint a koporsók remek állapota annak köszönhető, hogy a kémiai reakciókat meggátló védőanyaggal borították be őket. Hálid al-Ináni műemlékvédelmi miniszter szerint a csaknem 60 koporsó feltárása nem jelenti az ásatás végét, ellenkezőleg, meggyőződése szerint „csak a kezdete egy nagy felfedezésnek”.

A Kairótól 30 kilométerre délre felfedezett rendkívüli leleteket a tervek szerint a jövőre megnyíló Egyiptomi Nagymúzeumban mutatják be a nagyközönségnek.